Otthon áll a bál. Anyámék ki vannak akadva Pannira. A balhé azóta tart, hogy kijelentettem, idén nem megyek velük Horvátországba. Pedig az augusztusi családi nyaralás szent ügy. Bezzeg Panni volt velem a Balatonnál, sőt még Tunéziába is viszem. Borzasztó. A kicsi fiacskájuk felnőtt. Ezt már észre vehették volna. Most berágtak Pannira (nem értem miért), Panni pedig rájuk (ezt már inkább értem). Gáz.

2009-es utazásaim folytatódnak. Tunéziába megyek. Pannit is viszem, hagy örüljön. Még nem is tud róla, biztos kiugrik majd a bőréből, ha megtudja…

Újra a melóban. Elég gáz. Panni egész jól bírta a gyűrődést. Rendes csaj. Sokat bír inni is. A srácoknak is bejött. Nem beszélve rólam…

Jön Panni. Nem volt tuti, valami családi program miatt, de inkább a Balatont választja. Meg persze engem. Egyedül lesz csaj, ettől természetesen parázik. Én meg attól, hogy nyavalyogni fog. Azért örülök neki, főleg, hogy külön szobában leszünk.

A szimpatikus szomszédaink a helyes járgányaikkal hazahúztak. Picit hiányoznak…

Nyaralni kell. Szerencsére. Strand, pia, strand, pia. Remek dolog. Kár, hogy a szomszédban egy szélsőjobbos banda nyaral.  Próbálom leszarni, de annyira felhúznak. Cuki kis matricákkal a verdáikon hirdetik politikai nézeteiket. Vajon tavaly- amikor ugye még nem voltam zsidó- idegesítettek volna?

Na, megyek inkább, pattintok egy sört. Párás üvegből fogom meginni, nézem közben a szörfösöket. Meg a jobbosokat.